A megfelelő CPU kiválasztása nagyban számít, ha média projektekben dolgozik az ember, különösen akkor, ha az Intel Core i5, i7 és i9 processzorok közül kell választani. A különbségek lényege végül mindig az, hogy valaki mit engedhet meg magának, és mit igényel valójában sebesség és teljesítmény szempontjából. Vegyük például az i5-öt, ez elég jól működik azok számára, akik éppen csak elkezdik, vagy akik szűkebb költségvetéssel rendelkeznek, de mégis elfogadható teljesítményt szeretnének mindennapokban. De komoly vágási feladatok esetén minden megváltozik. Az Adobe Premiere Pro és a DaVinci Resolve szoftverek gyorsan felélik az erőforrásokat, ezért a kreatívok gyakran rájönnek, hogy szükségük van az i7 vagy akár az i9 processzorok által nyújtott extra teljesítményre. Ezek a magasabb fokozatú modellek több maggal és gyorsabb órajellel rendelkeznek, ami különösen nagy videofájlok vagy összetett színkorekciós feladatok feldolgozása során igazán érezhetően javítja a postprodukción belüli munkafolyamatokat.
A benchmarkelemzésekből egyértelmű, hogy a legújabb 13. generációs CPU-k jobban teljesítenek médiával kapcsolatos feladatok elvégzése közben, mint az előző 12. generációs modellek. Technológiai weboldalak teszteredményeket közöltek, amelyek szerint ezek az új processzorok javított több szálon futó teljesítményt kínálnak, ami valóban csökkenti a feldolgozási időt videószerkesztési munkamenetek és renderelési folyamatok során. Azok számára, akik komoly videóprojekteken vagy más igényes kreatív feladatokon dolgoznak, ez a fajta hatékonyság rendkívül fontos. A piacon minden elérhető, a könnyebb feladatokra alkalmas bejáratott rendszerektől egészen a nehéz médiatermelésre készült teljesítményóriásokig. A megfelelő CPU kiválasztása továbbra is kritikus, ha valaki maximalizálni szeretné a különféle projektípusokon belüli munkafolyamat-hatékonyságot.
A videók renderelése sokkal gyorsabb többmagos processzorokkal, amiről mindenki tud, aki már használt olyan szoftvert, ami kihasználja a párhuzamos feldolgozást. Vegyük például a Blender-t vagy az Adobe After Effects-t – ezek a programok kiválóan használják ki a többmagos rendszerek előnyeit, ami gyorsabb renderelést eredményez, és az egész rendszer reakcióképesebbé válik a hosszú renderelési munkamenetek alatt. Azok számára, akik szoros határidőkkel dolgoznak, ez a különbséget jelenti. Egy filmkészítő lekésheti a leadási időpontot, ha órákat kell várnia a renderelésre, míg a játékfejlesztőknek gyors visszafordítási időre van szükségük az egyes iterációk között. A többmagos konfigurációkból származó sebességnövekedés tehát nemcsak kellemes, hanem gyakran eldönti, hogy egy projekt eléri-e céljait, vagy késve valósul meg.
Vegyünk például egy kis videószerkesztő stábot, akik tavaly áttértek négy magosról nyolc magos processzorra. A különbség valóban égből és földről való volt. A renderelési idő jelentősen csökkent, így az éjszaka végig tartó várakozás helyett már fél idő alatt elkészültek a munkával. Ez azt jelentette, hogy a megvalósíthatatannak tűnő határidőkkel is könnyebb volt lépést tartani, miközben a minőségi követelményeket is könnyebb volt fenntartani. Emellett nemcsak a sebesség a fontos. Amikor a projekteket kevesebb idő alatt lehet renderelni, az egész termelési ütemterv megváltozik. Egyes mérések szerint a többmagos processzorok használata akár 50 százalékkal is csökkentheti a renderelési időt. Ekkora teljesítménynövekedés pedig azt jelenti, hogy a stábok kétszer annyi feladatot is el tudnak látni anélkül, hogy túlóráznának. Mindenki, aki tartalomkészítéssel foglalkozik, komolyan fontolóra kell vegye a processzor teljesítményének növelését, ha az költségvetésileg lehetséges. A megtakarított idő önmagában már megéri a befektetést.
Az integrált és dedikált grafikus kártyák közötti választás valóban fontos mindenki számára, aki médiatermeléssel kapcsolatos feladatokat végez. A mai kisebb méretű számítógépek többségében integrált GPU-k vannak, mivel ezek olcsóbbak és kevesebb energiát fogyasztanak. Ezek az alapvető feladatokhoz, például webes böngészéshez vagy egyszerű irodai munkákhoz teljesen megfelelőek. Azonban amikor komoly médiakészítésről van szó, a dedikált grafikus kártyák sokkal jobban birkóznak meg a videószerkesztéshez és grafikai tervezéshez szükséges renderelési feladatokkal és effektusfeldolgozással. Ami a dedikált GPU-kat megkülönbözteti, az az, hogy rendszerint saját külön memóriával rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy képesek nagy felbontású képek és összetett vizuális effektusok kezelésére anélkül, hogy lassulás következne be. Azok az emberek, akik problémába ütköznek Adobe After Effects használata közben, vagy akik 3D-s modelleket kell renderelniük, jelentős különbséget észlelnek a dedikált kártyák használata esetén az integrált megoldásokkal szemben. Ennek következtében, annak ellenére, hogy az integrált megoldások kezdeti költségben segítenek, a legtöbb szakember a dedikált grafikus megoldásokat részesíti előnyben, amikor a munkafolyamathoz a médiatartalmak minőségi előállításához szükséges teljesítményre van szükség.
A 4K-s videókkal dolgozó médiaszakemberek számára az érték valóban kiemelkedő, különösen akkor, amikor a szerkesztési pontosságot növeli, és sokkal jobbá teszi a vizuális megjelenést a képernyőn. Ahhoz, hogy ez zavartalanul működjön, lényegében elengedhetetlen egy megfelelő GPU használata a magas felbontású fájlok futtatásához késlekedés vagy képpontproblémák nélkül. Több monitor beállításánál azonban figyelembe kell venni bizonyos hardverjellemzőket is. A videokártyának elegendő teljesítménnyel kell rendelkeznie az összes képernyő meghajtásához, valamint megfelelő portokkal a csatlakoztatáshoz. A legtöbb szerkesztő azt tapasztalja, hogy munkájuk több képernyőre elosztva sokkal több helyet biztosít a projektek szervezéséhez, így gyorsabban tudnak váltogatni feladatok között, és valós időben tudnak másokkal együtt dolgozni. A területen dolgozó szakemberek közül majdnem mindenki elmondja, hogy a minőségi grafikus hardver rendkívül fontos ezekhez az intenzív munkafolyamatokhoz. Valaki, aki egyszerre három vagy négy monitoron szeretne 4K-s felvételeket szerkeszteni, hamar megérti, miért térül meg hosszú távon a minőségi grafikai technológia megvásárlása bőven annak fényében, aki komolyan gondolja a médiaelőállítást.
Az NVMe SSD-k és SATA III meghajtók közötti választás nagyban befolyásolja a sebességet és a munkafolyamatok hatékonyságát. Az NVMe meghajtók a PCIe csatolón keresztül csatlakoznak, így sokkal gyorsabban tudnak adatokat mozgatni, mint a régi iskolás soros ATA csatlakozáson alapuló SATA III megoldások. A médiateremtők különösen érzékelik a sebességkülönbséget nagy fájlokkal való munka közben – a projektek gyorsabban betöltődnek, és az editálás során jelentősen csökken a várakozási idő. Egyes mérések szerint az NVMe sebessége elérheti a 3500 MB/s-ot, míg a SATA III legfeljebb kb. 600 MB/s-ot ér el. De mit jelent ez a gyakorlatban? A videósok rövidített renderelési időt tapasztalnak, és a szoftverek szinte azonnal elindulnak NVMe tárolóval ellátott rendszereken. Az NVMe használata tehát jelentősen növeli a teljesítményt a nagy mennyiségű médiatartalom kezelésekor, ami elengedhetetlen bárki számára, aki mindennap komoly kreatív munkát végez.
A SSD és HDD lemezek együttes használata lehetővé teszi a tartalomkészítők számára, hogy megkapják, amire a legjobban szükségük van: gyors sebességet és bőven elérhető tárolóteret. Amikor szakemberek ezeket a két típusú meghajtókat összeférhetővé teszik, számítógépeik hatékonyabban működnek mindenféle médiafeladatra. A SSD meghajtók rendkívül gyorsak, így kiválóan alkalmasak programok indítására és feladatok gyors elvégzésére. Ugyanakkor a HDD meghajtók sokkal nagyobb mennyiségű adat tárolására képesek, és költséghatékonyabbak, ezért ideálisak nagy méretű videógyűjtemények vagy hangfájlok tárolására. A legtöbb szerkesztő aktív projekteit SSD lemezeken tárolja, ahol azonnali hozzáférésre van szükségük a szerkesztés során, majd a befejezett munkákat olcsóbb HDD tárolókra helyezik át, amikor elfogy a hely. Ahogy egy tapasztalt szakember fogalmazott erről a beállításról: a megfelelő tárolási terv valóban hatással van arra, mennyire zökkenőmentesen működik minden napról napra. A két meghajtótípus együttes alkalmazásának rugalmassága lehetővé teszi a tartalomkészítők számára, hogy olyan rendszereket építsenek, amelyek pontosan megfelelnek az adott projektjeik által támasztott követelményeknek, akár nagy felbontású felvételekkel dolgoznak, akár különböző szoftverplatformokon keresztül kezelnek hatalmas hangkönyvtárakat.
A JMIS06 Barebone Mini PC komoly teljesítményt kínál kis méretben mindenki számára, aki médiateremtésben vesz részt. Intel 12. és 13. generációs processzorokon, beleértve a Core i5-öt, i7-et, sőt még a legfelsőbb szintű i9 modelleket is, így a szerkesztők és kreatívok pontosan azt kapják, amire szükségük van, amikor erőforrás-igényes feladatokon, például 4K videószerkesztésen vagy összetett 3D modellezési munkafolyamatokon dolgoznak. Ami igazán megkülönbözteti ezt a gépet, az az, hogy valójában mennyire kicsi, miközben ilyen lenyűgöző teljesítményt nyújt. A legtöbb emberhez hasonlóan, akik hozzászoktak már, hogy hatalmas asztali tornyokkal dolgozzanak szakmai igénybevételre, ez a kis doboz majdnem mindent elvégez ugyanúgy, anélkül, hogy elfoglalná munkaterének a felét. A korai felhasználók lelkesen számoltak be arról, hogy minden milyen simán fut, annak ellenére, hogy mérete csekély, így ez jelenleg az egyik legjobb választás, ha a hely számít, de a teljesítmény semmiképpen nem szenvedhet csorbát.
A JMIS06 rugalmas tárolófelépítéssel rendelkezik, amely lehetővé teszi a médiaszakemberek számára, hogy minden fájljukat kezelhessék anélkül, hogy elakadnának. A rendszer lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy különböző tárolási opciókat kombináljanak egymással, attól függően, hogy mi a legfontosabb számukra éppen. Egyesek gyors hozzáférést szeretnének majd a fontos projektekhez, míg másoknak nagyobb helyre van szükségük nagy méretű videógyűjtemények vagy hangarchívumok tárolására. A médiaszerkesztők számára ez különösen hasznos, mivel pontosan úgy rendezhetik el az adataikat, ahogy az adott feladathoz a legkomfortosabb. A szakemberek többsége végül NVMe SSD-ket kombinál HDD-kkel, amikor a sebesség a legkritikusabb, miközben a nagy mennyiségű tartalmat költséghatékonyan tárolják. Ez a hibrid megközelítés különösen hatékony többfeladatos munkavégzés esetén, és segíti a kreatív folyamat folyamatosan gördülő fenntartását hosszabb szerkesztési szakaszok alatt.
A hőkezelés különösen fontos a mini PC-k esetében, ha hosszú távon stabilan szeretnénk működtetni őket, különösen akkor, ha valaki egész nap nehéz médiatermelési feladatokat futtat. A JMIS06 komoly ipari erősségű hűtési rendszerrel néz szembe ezzel a problémával. Ez a rendszer képes megbirkózni szinte bármilyen terheléssel, anélkül, hogy túlmelegedne, így elkerülhetőek a hirtelen leállások. Ami igazán kiemelkedő, az az, hogy ez a hűtési rendszer hosszú távon is védi az alkatrészeket. A videószerkesztőknek és grafikusoknak, akik gépeiket több projekt során is használják, ez komoly előnyt jelent. A szakértők utóbbi időben sokat szóltak a jó hűtés jelentőségéről, és többnyire egyetértenek abban, hogy a JMIS06 simán működteti a rendszert még akkor is, amikor órákon keresztül maximális terhelés alatt működik. Mindenki, aki stúdiókörnyezetben dolgozik, biztosan értékelni fogja, hogy nem kell aggódnia a túlmelegedés miatt a projekt kellős közepén.
A Thunderbolt 4 megváltoztatja, hogyan kapcsolódnak a médiamunkaállomások, hihetetlenül gyors adatátvitelt és többféle csatlakozási lehetőséget kínálva. A 40 Gbps sebességet elérve ez a technológia lehetővé teszi az eszközök számára, hogy erőfeszítés nélkül kezeljék az óriási fájlokat. A videószerkesztők és 3D művészek, akik hatalmas projektállományokkal dolgoznak, érezhetően gyorsabb munkafolyamatot élvezhetnek. Vegyünk például egy 4K-os filmfájlt – olyan gyorsan mozog az egyik meghajtóról a másikra, hogy ami korábban percekig tartott, most szinte pillanatok alatt megtörténik. A Thunderbolt 4-t még inkább kiemeli, hogy kompatibilis a meglévő USB és DisplayPort eszközökkel. Ez azt jelenti, hogy az intézményeknek nem kell egyszerre lecserélniük minden felszerelésüket, miközben hozzáférhetnek a következő generációs teljesítményhez. A valódi érték akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a hosszú távú befektetéseket nézzük, mivel a Thunderbolt 4-gyel felszerelt munkaállomások versenyképesek maradnak az újabb technológiákhoz képest, és nem igényelnek folyamatos frissítéseket.
A médiateremtés terén az HDMI 2.1 jelentős előrelépést jelent mindenki számára, aki nagy felbontású tartalmakkal dolgozik. A két HDMI 2.1-es port lehetővé teszi több kijelző egyszerre történő beállítását, ami valóban növeli a termelékenységet, amikor valakinek egyszerre kell látnia projekt különböző részeit szerkesztés, színkorrekció vagy dizájnmunka közben. Vegyünk péként egy videószerkesztőt, aki sokkal élesebb képminőséget és zavarelment videolejátszást kap, így a végső termék összességében jobban néz ki. Egyre több és több teremtő kér 8K támogatást és gyorsabb képsebességet manapság, így az HDMI 2.1-es csatlakozó használata egyre inkább elengedhetetlenné válik. A szakma legtöbb tagja hamarosan természetesnek fogja venni, hogy az HDMI 2.1 beépített lesz a professzionális munkaállomásokba, hiszen a jelenlegi eszközök már nem tudják lépésben tartani magukat a mai médiaprojektek követelményeivel.